Cicalányok és kedves Excanidur!
Gazdi2 üzenetével érkeztem. Azt magyarázta nekem, hogy még mindig túlontúl elfoglaltan telnek napjai. Emiatt az esték is felborulnak. Napközben írna, de akkor meg szakadatlan a tennivalója, még én is alig látom mostanában. Nyávogok is neki torkom szakadtából!

Olykor be is rekedek. Ma például elvernyogtam neki az elmúlt napok általatok írt sorait. Nagyon boldog volt, hogy ilyen élénk a forgalom a fórumon. Mindketten meglepődtünk, hogy Gazdi1 magától írt és nekünk el sem árulta. Gazdi2 elfoglaltsága alatt Ő is mesélhet, javasolta, hogy faggassátok nyugodtan.
Megnéztem a képeket, de olyan sok volt, hogy közben el kellett mennem egy alomtálas körútra is. Aztán visszafelé belebotlottam az egérfarkos játékba, az meg éppen aludt. Azért jól meghuzigáltam a kilógó végét. Utána eljöttem a robotporszívó mellett, szerintem észre se vett. Bárgyú, zöld fénnyel meredt a semmibe. Még csak nem is nyekkent.
Most visszaültem a pilótaszékbe. Miúú... Cingi nagyon helyes, a kép isteni, ez a bundázat egzotikus, párját ritkítja. A fülére hogyhogy nem jut elég szőr neki?
Yuki bundázata hatalmas, biztosan nem lötyög rajta? Ekkora szőrgombócot még macskakönyvben sem láttam. Mi történt a finom sonkával? Valaki megette? Láttam, hogy pofozkodás is kezdődött, na lesz ott még nemulass!
Herceg cica, hát Te hogy vagy? A megszólítást remélem bóknak vetted, hiszen te vagy közöttünk az egyedüli lovag! Csodásak az új képeid, a szemeid meg tágra nyíltak, mint mindig. Mennyi "füvet" fogyasztasz?
Ami pedig a "lovakat" illeti... azok ajtóstul rontanak a házba. Nálunk Floki mindig rámtámad, főleg a lábamat próbálja kigáncsolni. Ilyenkor gyakran bebokszolok neki, olykor még meg is pofozom.
Akkor a legveszélyesebb, ha háttal állok neki, mert akkor mindig megtámad. Ezért rögtön szembefordulok vele, amikor csak meghallom, hogy nyirmogva felbukkan a közelben. Sajnos ilyenkor is mindig megtámad.
Áááhh.... itt aztán ritkán van nyugalma a macskának. Reggel éhes vagyok, de a kutya sem törődik velem. Alighogy belakmározom és elalszom, máris éktelen zúgásra ébredek. A robotporszívó döngeti a kaparófám tövét. Muszáj figyelnem, hogy rendesen dolgozik-e. Így aztán kelhetek fel és kótyagosan mehetek ellenőrizni. Elég fárasztó, főleg, amikor hirtelen irányt vált és felém kanyarodik. Nem tudom hogy csinálja, de a sötét szemüvege mögül biztosan kilát, mert gyakran a szoba átellenes végéből is nyílegyenesen felém jön. Mauu-mauu, hahha! Már nem izgat. Csak arrébblépek párat és elhalad mellettem. Gazdi persze sokszor mondta, hogy nem bánt, de én nem hittem neki. Főleg amikor felállított két lábbal a mozgó-forgó masina tetejére, hogy majd becsináltam.
Aztán alighogy újra elalszom, csönget valaki. Aztán meg kulcsokkal zörögnek. Rémes! Utána félálomban hallom, hogy valaki bekapcsolja a tévét. Mire éppen elszundítok, Floki kelt fel. Azt játssza, hogy 1 méterről teljes testével ráugrál egy sípoló egérre, aki ettől mindig kileheli a lelkét. Szerintem azt a velőtrázó sipítást még az utcán is hallják a bolhás kutyák. Utána meg Gazdi2 jön csipogva, hogy egy madárraj van az ablak előtt és kirak a párkányra, hogy onnan nézzem őket... Hhuuuuuáááááááhhh....

Mintha nem láttam volna még szárnyasokat. Azért pár fogcsattogtatást leadok rájuk, majd megkísérlem a nyugovóra térést. Itt aztán nehéz pihenni... ügyesen kell napközben beosztani az időmet, mert este mindenképpen jön Floki és ahány egér, annyifelé rohan. Még engem is megkerget, mielőtt kizárják. Utána meg az új motoros játékkal kell bohóckodnom, hogy Gazdiék elégedettek legyenek. Jajj, de az éjszakai műszak a legfárasztóbb... Floki nem segít be az őrjáratba, így minden feladat egyedül rám hárul. Minden szobát végigjárni, minden zugba benézni, minden egeret az ágy alá parancsolni... kinek van erre energiája?
De ha reggel besüt a nap, akkor bizony táncra perdülök:
Cirmos cicák, macskajancsik
Táncoljanak ám a praclik
Jobbra ropni, balra dűlni
A bajszokon hegedülni.
Miá-miá-úúúÚ!
