Szia Anna!
Éppen most akartam a Bigi-Brigi azonosságot megírni, de amikor láttam az utolsó sorodat, jót nevettem rajta, hogy mennyire a lényegre tapintottál, mielőtt még leránthattam volna a leplet. Ti nem tudhatjátok, de én igen, hogy Bigi valójában Brigi!
Az igazi neve szerint. Ennyit elárulhatok, mert én láthattam a teljes nevét a regisztráció során, sőt kérdeztem és kértem is tőle a fórum szabályzatának elfogadását, még talán emlékeztek rá, amire elég lassan jött csak válasz, de végül napok múltán megérkezett. Akkor volt pár levélváltásunk még és azóta ő is tag. Szóval Bigit kellene írnunk, mert hát ilyen néven regisztrált, de mivel már a legelejétől tudom, hogy Ő valójában Brigi, én már inkább úgy írkálok neki. Nektek meg lehet variálni, a változatosság gyönyörködtet.
(Anna, a Te neved is érdekes ám, ha érted, mire gondolok.

)
Nagyon jólesett, amit az elefántos képről korábban és a legutóbbi történetről ma írtatok, öröm volt olvasni.
Az amerikai küldemény jelenleg olyan státuszban van, hogy nem tudom megítélni, hogy mi van vele. Kritikán aluli ennek a USPS-nek a követési rendszere, mert éppen csak arra alkalmatlan, amire létrehozták. Ennek köszönhetően fogalmam sincs, hogy a küldemény most mit csinál, helyben vár azóta is, hogy az utolsó bejegyzés történt vele, vagy továbbjutott valamerre, netán már repülőn ül, esetleg már landolt is Európában. Amennyire ismerem ezeket a tracking rendszereket, hirtelen belekerül visszamenőleg 2-3 napra minden adat... gyakran megesett, hogy már nálam volt az áru, de a rendszer még mindig azt mutatta, hogy Hollandiában van egy tranzit váróban. Áhh...
Smuci! Az a huzatos história csúcs. Herceg is érti a dolgát, hogyan kell a frászt a Gazdikra hozni!

A történet technikai oldalról számomra egybevág azzal, amikor a közelmúltban az elakadásjelző háromszöget kerestem az autóm csomagtartójában, de nem találtam meg, ezért fellapoztam a kézikönyvet és abban az állt, hogy a háromszög nem tartozék, külön kell megvásárolni. Elújságoltam pár ismerősnek ezt a szégyent, ami különben nem jellemző arra az autómárkára, amiről beszélünk. És hogy milyenek az ember barátai? Pár napon belül 2 elakadásjelző készlettel gazdagodtam.
Úgy 1 hét múlva, pakolás közben egészen véletlenül, megérintettem a kezemmel egy olyan felületet a csomagtartó hátsó és belső oldalán, amit korábban soha. Nem tudtam megállapítani, hogy mit tapintottam ki. (Furcsa, hogy előtte hosszú éveken át ez nem történt meg.) Hiába meresztgettem a szemem, akkora feketeség volt azon a részen, hogy majdnem engem is elnyelt. Hoztam egy pár gigawattos reflektort, hogy végre lássak is, pl. hátha onnan nyílik a Pokol lejárata. Ám attól nem lepődtem volna meg annyira, amit ténylegesen ott találtam.
Ha nem hónaljig merülve és bukfenc formában magam alá görnyedve lettem volna a raktérben, bizonyára hanyatt estem volna. Magam alá és hátrafelé lesve ugyanis megpillantottam az eredeti elakadásjelző-háromszög
szénfekete dobozát egy speciális, rejtett mélyedésbe beszíjazva. Ez sosem volt látható pl. a csomagtartóba történő behajoláskor, mert az autó hátuljának függőleges síkjában egy süllyesztékbe volt passzírozva. Talán hamarabb rájöttem volna, hogy ott van, ha a kézikönyv nem írja azt a bődületes butaságot, hogy nem jár a kocsihoz és nekem kell megvenni. (Az átadás-átvételkor pedig nem mutatták meg.)
Ahogy az elakadásjelző-háromszögem elbújt egy lyukban, úgy rejtőzött el Herceg cica is a kanapéban és talán ő is élvezte, ahogy hívják és keresik... az volt ám az igazi bújócska!
Biztosan emlékeztek, hogy Cuppi a cicográfiában írta, hogy a konyhaszekrény mélyén milyen helyet talált magának.

Persze még utána is okozott párszor meglepetést, de néha még magának is, amikor valahova szemből könnyen befért, de kitolatni már csak üggyel-bajjal tudott. Amikor a macskák kicsik, sokkal több helyre beférnek és bizony komoly fejtöréseket vagy akár riadalmakat is okozhatnak, nem véletlenül indult a lakással való ismerkedés a mi esetünkben is ezzel az incidenssel. Sok gazdi azt hiszi, hogy ismeri az otthona minden apró zegét-zugát. Ilyenkor derül ki, ha mégsincs úgy. Az az alulról megközelíthető rejtek zseniális. Vajon ha ráültetek volna a kanapéra, előjött volna?
A csörgő mindenesetre megtette hatását. De ha az nincs, akkor még aggódhattatok volna egy ideig. Mázli!
A hasonlóságot (pl. mikulás-maskara fotó) akkor már Te is látod. Bizonyám. Egyszer csak be kellene mutatni őket egymásnak...
Aztán hogy állnak a cicusok a bandzsítással? Mostanra azt is ki kellett, hogy nőjjék. Észleltetek valami változásfélét? Cingi cica, főleg Te érdekelsz a témában és az, hogy azóta hogy van a szemed? Nem volt pirosodás?
Nem is volt olyan régen, amikor az ezzel kapcsolatos kérdéseket feltetted, emlékszel Anna? Azóta mennyi minden történt és mennyi mindent írkáltunk, belegondolni is félelmetes...
Rájöttem, hogy Brigi miért marad olyan sokat távol. Szerintem a cicákkal együtt a Macska-Jézuskának dolgoznak és náluk most van a csúcsszezon. Egyszerűen nem győzik a sok szép ajándékot, műegeret, gombolyagot és töltött finomfalatot becsomagolni.

Persze biztosan lesznek most is olyanok, akiknek csak macskaalom jut.