Sziasztok!
Anna, az olvasottak után a Panic Mouse-t nagyon tudnám javasolni Cinginek. Szerintem imádná a boton lógó egeret és püfölné ahogy érné. Gratulálok a kaparófához, gondolj arra, hogy a miénket több macska is nyúzta Cuppi mellett és jópárszor át is szereltem, de még mindig újszerű állapotban van. Egyes helyeken a kenderkóc feljött róla, azt visszatekertem és megfordítottam az oszlopot, így a gubancos rész alulra került és felül ott van a szűz terep, amit Cuppi jólesően markolász és karmolász.
A szájcsattogtatás, igazából nem csattogtatás, viccből én is úgy szoktam hívni, hogy a fogait csattogtatja, pedig csak remeg az izgalomtól, főleg akkor, ha hozzászólsz olyankor. Pl. Hol a madár, Cingi? Idővel, ha majd meghallja a kérdést vagy pusztán a szót, hogy
madár, rögtön jön a keresés (ide néz, oda néz) esetleg a fogcsattogtatás, madár nélkül is. Az a fontos, hogy a hangsúlyból meg tudja állapítani, hogy mondasz neki valamit (közlés), kérdezel tőle valamit (ami interaktív módba kapcsolja a macskát és reakciót vált ki belőle, pl. körülnéz, keresni kezd valamit, vagy visszanyávog), vagy rákiabálsz (felszólítás, tiltás, ledorongolás, megszidás). Minél többet beszélsz hozzá, azonos szavakkal, mondatokkal és tipikus hangsúllyal, annál hamarabb fog új szavakat tanulni és a hanghordozást észlelni.
Pl. Cuppi gyere, lemegyünk a kertbe. Ennek a mondatnak van egyféle ritmusa és egy tipikus hanglejtése. Megérti belőle a "Cuppi" szót, amire még halkan is felkapja a fejét, a "gyere" az egyik legalapvetőbb kérés számára, és azt is tudja, mit jelent a "kertbe". Ha van kedve és jönni akar, megelőz, mire az ajtóhoz érek. Ha nincs kedve, akkor csak néz rám, esetleg átfordul a másik oldalára alvás közben. Akkor még párszor hívom és egyszercsak már ott is van. Ha mégsem, az szinte mindig az időnek szól. Cuppi fázós cica és hűvösben inkább jobb a melegben maradni, mint kint dideregni és "mirelit" füvet rágcsálni.
Tehát javaslom, hogy ha úgyis melletted van, akkor beszélj vele többet a fenti módon.
Abban, hogy mennyire szeretik a felvételt, az összecsomagolást, dögönyözést vagy akár csak az általános simogatást, minden macska eltérő véleményen van, még a ragdollok is. Sokuk nem marad meg kézben, ölben, míg mások egyenesen oda pályáznak. Ez sem ragdoll vonás, egyszerűen arról van szó, hogy minden macskának a saját egyénisége tükröződik a viselkedésében, ahogy korábban már más területet illetően volt is ilyesmiről szó.
A műtétre készültök már? Tudod már, hogy pontosan mikor kell elvégeztetni? Kandúrkáknál nincs olyan jelentősége, de a lányoknál annál inkább.
A Meow Mixek nem voltak túl sokkolóak? Kicsit azért sajnálom, hogy nálunk a 70-es és 80-as években nem voltak cicás reklámok a tévében. De nem is árultak nálunk ilyen macskatápokat és törzskönyvezett cicák is csak a kortárs sznoboknál voltak. Mindenki azt adott a szőrösöknek, amit otthon talált vagy a hentesnél ilyen célra megvételre szánt: kenőmájas, bácskai, disznósajt, kolbász....

nyers hal, fagyasztott csirkenyak... atyaég, tudnék mesélni, hogy miket láttam gyerekkoromban. (Máris +1 új téma a Macska-hajajjba!)
Visszatérve a bújáshoz: íme a kontraszt. Ragdollok és mégis ennyire különböznek? Herceg is bújós, ahogy Cuppi, Cingi viszont elhúzódó. Hmm. Érdekes ez a távolságtartás, aminek lehet személyi oka, de lehet sokkal egyszerűbb is, pl. egy általános szag (illat), amit Te talán nem is érzel, de őt rendkívüli módon zavarja és azt sem szereti, ha a bundáján marad. Egy parfüm, egy dezodor, egy kézkrém, tusfürdő, szappan mind taszíthatják a cicusokat. Gyűlölik a mentolt (pl. lehelj rá közelről fogmosás után) és biztosan oldalakon át lehetne még sorolni, hogy mi egyebet. Csak gondolatébresztőnek, hátha ilyen oka van annak, amit írtál. Noha nem kell mindenre feltétlenül magyarázatot keresni, hiszen a személyisége is lehet ilyen, de azért a legtöbb lakásban tartott macska szereti és igényli is a simogatást, kényeztetést, kiváltképp egy ragdoll, ezért ez nekem kicsit gyanús.

Hmmm. Kíváncsi leszek majd, hátha egyszer kinyomozod az okot.
Amikor Floki elkezdett a lépcsőházba bejárni bentalvás céljából, kiváltképp a fagyos téli időszakban, hamar kiszúrta, hogy egy méretes sárkányfa van az orra előtt (más néven dracéna), aminek hatalmas cserép földje az ő rendelkezésére is áll. Miután többször megöntözte a rendszert, fel kellett hívnunk a figyelmét a friss és finom alommal töltött táljára is. Flokinak ez merőben új helyszín volt, hiszen ő odakint élt és világéletében a földhöz szokott, ami sem színében, sem szagában, sem állagában nem hasonlított a macskaalomra. 4 éves korban pedig már nem elég az, hogy belerakod az alomtálba és ő abból mindent érteni fog. Nem akarta a szép almot bepiszkítani, nem értette meg, hogy az mire való.
Ezüstfóliát tettünk a virágcserép földjére és szépen ráhajtottuk a karimánál, hogy egy kicsit túllógjon rajta, így huzat, szellő sem vitte le onnan. A skodrik ki nem állhatják ennek a zizegős alufóliának a tapintását, hidegrázást kapnak tőle, csakúgy mint sok - számunkra szimpatikus - szagtól, illattól, íztől. Hogy ezt a gyenge pontját kiaknáztuk, nem maradt más lehetősége és az almot kezdte használni, majd hamar át is szokott rá. A fóliát mindazonáltal nem távolítottuk el, csak a tavasz beköszöntével, az eredmény addigra már többszörösen túlbiztosítottan maradandó volt.
Ezért pl. nem túl kedves dolog macskának alufóliába kirakni a csirkecsontokat és a maradékot, mert az számára irritáló és idegesítő.
A dobozokban, táskákban, fiókokban minden cica egyetért: a legjobb mókák egyike. Nálunk már megesett, hogy Cuppi szekrénynyitáskor észrevétlenül bemászott (imádja a nyitott szekrényajtókat, rögtön odasiet, hogy beférjen még), majd Gazdi1 jóindulatúan és tudtán kívül szépen rácsukta az ajtót.
Úgy egy fél óra múlva tűnt fel, hogy nincs meg a macska. Keresni kezdtük, hívtuk, de nem nyávogott. Hogyisne! A bújócska lényege épp ez. Nagyon élvezhette.
És a postaláda? Arról még nem is meséltem... Levelet kaptam lájf. (Mármint Cuppi.)
No majd legközelebb.