MIÉRT ESZNEK A MACSKÁK FÜVET?
A macskák született ragadozók, így húsevő életmódra berendezkedett állatok, fogazatuk és emésztőrendszerük is ezt a célt szolgálja. A füvet nem tudják rendesen leharapni (inkább tépik), nem tudják megrágni, sem megemészteni. Mégis kívánják! Ha pedig kívánják, az azt jelenti, hogy természetes úton érzik és genetikailag kódoltan tudják, hogy szükségük van rá. Vajon mi állhat a cicák rendszeres legelése és kérődzése hátterében?
Amikor itt és most fűről beszélünk, mindig természetes körülmények között nőtt, vegyszerrel nem kezelt, nem permetezett, nem műtrágyázott, lehetőleg kipufogógázok lerakódásától mentes, széleslevelű fűről van szó. Mint például a minden elgazosodott kertben megtalálható kakaslábfű vagy a boltokban is kapható macskafű. A "macskafű" néven marketingelt termék általában búza vagy zab csíráztatásából eredő növény, amit ily módon sokkal olcsóbban is beszerezhetünk. Egyes fűfélék, vagy azokhoz megtévesztésig hasonló levelű zöld növények (pl. vizipálma, latin nevén Cyperus alternifolius) gyengén vagy közepesen mérgezők, így ügyeljünk rá, hogy pontosan tudjuk, mit eszik meg a macskánk. A gyengén mérgező növények nem azt jelentik, hogy az állat rögtön gyomorgörcsöt kap tőlük, hanem azt, hogy hosszabb távon visszafordíthatatlan szervi károsodást (pl. vese, máj) szenvedhet el.
Sok kutató a mai napig furcsának találja, hogy a macskafélék füvet esznek, ám mindenre van racionális magyarázat és még ha az állat ki is hányja utána a bendője tartalmát, aggodalomra akkor sincs semmi ok: nem egy reinkarnálódott őzikével van dolgunk.
Kiindulásként azt kell tudni, hogy a macskáknak nem is termelődik olyan emésztőenzimjük, ami lehetővé tenné számukra a fűfélék lebontását. Ha a megevett fű a gyomorból tovább is halad, akkor is emésztetlenül kerül majd kikakilásra, ezt látni fogjuk olykor az alomban.
A lenyelt fű azonban többnyire olyan irritációt okoz a gyomorban, ami rövidesen öklendezéshez és hányáshoz vezet a macsekoknál. Amikor a természetben a macska zsákmányt szerez, akkor annak pl. a szőrét, bőrét, pelyhes tollait, csontjait egyaránt elfogyasztja. A ragadozó madarak az előemésztést követően visszaöklendezik az emészthetetlen darabokat (pl. a bagolyköpet is így jön létre), nos, ezt teszik a macskafélék is. A feleslegektől megszabadulva máris megkönnyebbülnek és emésztőrendszerük bevezető traktusa is "fellélegzik" a szükségszerű ürítést követően. A lakásban tartott macskáknál ugyanez a jelenség fordul elő a túlzott szőr elfogyasztásánál, már ha fűhöz jutnak és így öklendezésre, hánytatásra késztethetik magukat. Mindezek értelmében tehát szándékosan csinálják!
A fű egyféle természetes hashajtóként is működik. A macska vélhetően "érzi", hogy mikor igényli ezt, rendszerint a lenyelt szőr a gyomorból a bélrendszerbe történt távozása után. A fű fogyasztása valamelyest felgyorsítja az emésztését és így elősegíti a bélrendszer természetes ürülését, az enyhe hasi bántalmak mielőbbi befejeződését.
A fű, mint a legtöbb zöld levél, folsavat is tartalmaz, ami egy vízben oldódó vitamin (M vitamin vagy más néven B9). Szerepe van a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzésében, az aminosavak, és nukleinsavak anyagcseréjében, hozzájárul a gyomor-bélrendszer és a szájnyálkahártya épségéhez is. A macska a fű elfogyasztásával hozzájuthat ehhez az értékes vitaminhoz, ám nem bizonyított, hogy ezért fogyasztana füvet.
Tudományos kérdésekben a legkézenfekvőbb mindig a legegyszerűbb magyarázat és bizonyítás, ezért az kerül általánosan elfogadásra. A macskák azért esznek füvet, mert ezzel sajátos módon szabadulhatnak meg az emésztőrendszerükbe került salakanyagoktól: történjen a megszabadulás előre vagy hátrafelé, de mindenképpen meggyorsítják vele a természetes folyamatot.